Egy bizonyos életkor után az ember sokkal gyakrabban küzd kilátástalansággal, depresszióval, melankóliával, és hajlamosabb arra, hogy elveszítse az önmagába és az életbe vetett hitét.

Egy bizonyos életkor után az ember sokkal gyakrabban küzd kilátástalansággal, depresszióval, melankóliával, és hajlamosabb arra, hogy elveszítse az önmagába és az életbe vetett hitét.

 

Mi késztet arra, hogy feladjuk a reményt, hogy úgy érezzük, elfáradtunk, nem bírjuk tovább? Ahogy telnek az évek, elveszítjük fiatalos lendületünket és életkedvünket, belefásulunk, és csak monotonon éljük a mindennapokat.

 

Mit tehetünk, hogy meg tudjuk őrizni fiatalos lendületünket?

Az első és legfontosabb dolog, hogy fel kell adni a negatív gondolkodásmódot, a dühöt és az indulatokat. A harag bezár, és megakadályozza a pozitív energiák áramlását. Mielőtt teljesen belefásulnánk a dolgokba, próbáljuk újraértékelni az életünket, vegyük számba, hogy mi az, amit eddig elértünk, legyünk hálásak.

 

Próbáljuk más szemszögből nézni az életkorunkat, tekintsünk rá úgy, mint egy számra: ennyi idő telt el eddig, ami segítségünkre volt ahhoz, hogy sokkal bölcsebbek és tapasztaltabbak lehessünk.

Iktassuk ki az életünkből a felesleges dolgokat. Foglalkozzunk inkább a testi és lelki egészségünkkel! Fejlesszük magunkat szellemileg, meditáljunk, olvassunk, imádkozzunk, relaxáljunk stb, számtalan gyakorlat létezik már erre a világhálón. Ne fojtsuk el az érzelmeinket, éljük meg, és fogadjuk el, mind a pozitív, mind pedig a negatív dolgokat az életben.

Ne panaszkodjunk, ne siránkozzunk, az önsajnálat gyengévé tesz. Ne hibáztassunk mást, vállaljuk a felelősséget az életünkben történtekért. Meg kell őriznünk a méltóságunkat, a nyugalmunkat, hogy harmonikus életet élhessünk. Fejlesszük magunkat, iratkozzunk be tanfolyamokra, olvassunk jó könyveket, töltődjünk fel pozitív tartalommal. Mindig gondolkodjunk, mielőtt megszólalnánk, ne engedjük, hogy az indulataink irányítsanak.

 

Próbáljunk minél távolabb maradni a negatív emberektől, ne hallgassuk a panaszkodást, és főleg ne csatlakozzunk soha az életkorról szóló negatív beszélgetéshez. Pihenjünk, töltsünk minél több időt kedvenc elfoglaltságainkkal, beszélgessünk rég nem látott családtagjainkkal.

Éljük a saját életünket, de ne zárjuk be a szívünket szeretteink előtt. Merjünk álmodni bármilyen életkorban, ne rejtsük el az érzéseinket, legyünk nyitottak és őszinték. Szeressük az életet, vegyük észre a szépségeket, ne féljünk az életkorunktól, adjuk át magunkat a jó dolgoknak, éljünk nyitottan!

 

 
 
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!