Az alábbi tanácsok és ideológiák az 50-es évekbeli magazinok oldalairól került összegyűjtésre - summázva a lényeget természetesen....

Megjátszott mosoly.

Az 1950-es évek feleségeinek erősen ajánlott volt mindig minden körülmények között mosolyogniuk, ezzel ugyanis szeretetüket és tiszteletüket fejezhették ki férjük iránt. Ez volt a norma akkoriban.


Hallgatni arany.

A feleség sohasem kérdőjelezhette meg és/vagy kérhette számon férjét. Ebből kifolyólag az akkori asszonyok nem sokat tudtak tenni például az ellen, ha a férjük esetleg másutt talál rá a boldogságra munka után. Egyszerűen el kellett fogadniuk és együtt élni a helyzettel.


Rózsaszín fehérnemű.

Akkoriban úgy tartották, hogy a feleségeknek illik rózsaszín fehérneműt viselniük és pont. Persze sok más színű  is lehetett kapni a boltokban, az amerikai háziasszonyok felé mégis amolyan 'elvárás' volt, hogy ha fehérnemű, akkor az legyen rózsaszín.


Ne hagyd, hogy a gyerekek fejfájást okozzanak az apjuknak.

A gyerekek már csak gyerekek - kivéve ha apuka jelen van. Éppen ezért a feleségeknek ilyenkor az volt a feladatuk, hogy a lehető legjobban lefoglalják gyermekeiket, hogy még véletlenül se tudják megzavarni apjukat a pihenésben. Ma már persze megosztott 'feladatként' tekintünk a gyereknevelésre, akkoriban azonban még más idők jártak.


A finom ételek hűségessé teszik a férjet.

El akar hagyni a férjed? Máshová jár munka után? Főzz jobban, és minden helyre jön! - nagyjából ez volt az ideológia akkoriban, melyeket az újságokban és a tévében sulykoltak a nőknek.


Figyelj oda a vacsora megjelenésére.

Egy finom vacsora szép és jó, önmagában azonban kevés. A feleségeknek ezért az 50-es években ajánlott volt különös figyelmet fordítaniuk a vacsora közvetlen környezetére, és természetesen magára a tisztaságra.


Ne légy túl szexéhes, se túl prűd.

A feleségek szexualitása kényes egyensúlyban kellett, hogy álljon. Szerencsére ma már ezt senki sem kérdőjelezi meg, akkoriban azonban ha a feleség nem találta el a tökéletes egyensúly, bizony nem volt ritka, hogy számon kérte érte a férje.


Ne legyél ideges, ha megcsal.

Akkoriban teljesen természetesnek vették, ha egy férj megcsalta a feleségét. A feleségnek ilyenkor kötelessége volt megbocsájtani férjének, ellenkező esetben azonban már nem volt ilyen elnéző a közvélemény, a feleségnek semmiképpen sem szabadott más férfiak után áhítoznia.


Ne felejtsd, hogy a férfi az úr a házban.

Végezetül az egyik legfontosabb szabály, amit minden nőnek szem előtt kellett tartania akkoriban, vagyis hogy a férfi az úr a házban. Ő kereste a pénz, ő járt dolgozni, ennek köszönhetően pedig minden tisztelet az övé volt, a feleségnek kötelessége volt teljesítenie kéréseit és megtenni mindent azért, hogy a ház ura a lehető legtöbbet tudjon pihenni, amíg otthon van.

 

Hihetetlen, hogy mennyire más világ volt...

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!