Egy bizonyos életkor után az ember sokkal gyakrabban küzd kilátástalansággal, depresszióval, melankóliával, és hajlamosabb arra, hogy elveszítse az önmagába és az életbe vetett hitét.
Mi késztet arra, hogy feladjuk a reményt, hogy úgy érezzük, elfáradtunk, nem bírjuk tovább? Ahogy telnek az évek, elveszítjük fiatalos lendületünket és életkedvünket, belefásulunk, és csak monotonon éljük a mindennapokat.
Mit tehetünk, hogy meg tudjuk őrizni fiatalos lendületünket?
Az első és legfontosabb dolog, hogy fel kell adni a negatív gondolkodásmódot, a dühöt és az indulatokat. A harag bezár, és megakadályozza a pozitív energiák áramlását. Mielőtt teljesen belefásulnánk a dolgokba, próbáljuk újraértékelni az életünket, vegyük számba, hogy mi az, amit eddig elértünk, legyünk hálásak.
Próbáljuk más szemszögből nézni az életkorunkat, tekintsünk rá úgy, mint egy számra: ennyi idő telt el eddig, ami segítségünkre volt ahhoz, hogy sokkal bölcsebbek és tapasztaltabbak lehessünk.
Iktassuk ki az életünkből a felesleges dolgokat. Foglalkozzunk inkább a testi és lelki egészségünkkel! Fejlesszük magunkat szellemileg, meditáljunk, olvassunk, imádkozzunk, relaxáljunk stb, számtalan gyakorlat létezik már erre a világhálón. Ne fojtsuk el az érzelmeinket, éljük meg, és fogadjuk el, mind a pozitív, mind pedig a negatív dolgokat az életben.
Ne panaszkodjunk, ne siránkozzunk, az önsajnálat gyengévé tesz. Ne hibáztassunk mást, vállaljuk a felelősséget az életünkben történtekért. Meg kell őriznünk a méltóságunkat, a nyugalmunkat, hogy harmonikus életet élhessünk. Fejlesszük magunkat, iratkozzunk be tanfolyamokra, olvassunk jó könyveket, töltődjünk fel pozitív tartalommal. Mindig gondolkodjunk, mielőtt megszólalnánk, ne engedjük, hogy az indulataink irányítsanak.
Próbáljunk minél távolabb maradni a negatív emberektől, ne hallgassuk a panaszkodást, és főleg ne csatlakozzunk soha az életkorról szóló negatív beszélgetéshez. Pihenjünk, töltsünk minél több időt kedvenc elfoglaltságainkkal, beszélgessünk rég nem látott családtagjainkkal.
Éljük a saját életünket, de ne zárjuk be a szívünket szeretteink előtt. Merjünk álmodni bármilyen életkorban, ne rejtsük el az érzéseinket, legyünk nyitottak és őszinték. Szeressük az életet, vegyük észre a szépségeket, ne féljünk az életkorunktól, adjuk át magunkat a jó dolgoknak, éljünk nyitottan!
