Egyikünk élete sem egyforma, van, akinek könnyebben az ölébe hull a jó, és van, akinek rengeteg rossz dolgon kell keresztülmennie ahhoz, hogy majd megízlelhesse az élet örömeit.
A volt párom olyan mértékig bántott és megalázott, amilyet senki sem érdemel. De tudjátok, nem haragszom mindezért, mert ezek a sérelmek formáltam azzá, aki ma vagyok. Persze, nem fogom megköszönni neki mindazt a rosszat, amit velem tett, de a szívem mélyén mégis hálás vagyok, hogy ennyi tapasztalatot gyűjthettem.
Általa olyan leckéket tanított meg nekem az élet, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma úgy lássam a világot, ahogy!
Mérhetetlen szívfájdalmakat, gyötrődéseket okozott nekem, de mégis mosollyal az arcomon gondolok vissza azokra az időkre, mert most már tudom, hogy milyen mérgező kapcsolat részese voltam. Megtapasztaltam az árulás, az elhanyagolás fájdalmait, így már pontosan különbséget tudok tenni az igaz szeretet és a mérgező szerelmi viszony között.
Most már pontosan tudom, hogy mit érdemlek, és hogy mire vágyom egy kapcsolaton belül. Már nem fogadok el semmi olyat, ami egy kicsit is bánt. Már nem viselem el, ha valaki folyamatosan megpróbál lefele húzni. Már nem engedem meg senkinek sem, hogy újra azokat a dolgokat tegye velem, mint amit a volt párom.
Ő volt az, aki tisztán és érthetően megmutatta, hogy milyen a nem igazi szerelem – csak a felismerés tartott soká… Ő volt az, aki ha közvetve is de felnyitotta a szemem és egy erősebb nővé formált.
Persze voltak jó pillanataink is, de ezek mind semmik ahhoz képest, hogy miken kellett keresztülmenjek… Nem, többé nem akarom látni őt, de nagyra értékelem, amiért azzá tett, aki ma vagyok.
Nincs harag a lelkemben, sőt semmilyen érzés sem kavarog bennem irántad, egyedül azt kívánom, hogy egy nap találj rá arra a szerelemre, amit képtelen voltál megadni nekem. Én köszönöm, nagyon jól vagyok!
